A társasház Budapesten a 8. kerület Palotanegyedében található. A Fővárosnak ez a területe kiemelkedően sok műemléki épülettel rendelkezik. Józsefvárosnak közvetlenül a pesti Belvárossal határos részén, a Rákóczi út - József körút - Baross utca - Múzeum körút közötti területen, nagyjából 1850 és 1900 között arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok kezdtek neves építészekkel fényűző palotákat, kúriákat építtetni állandó lakhely gyanánt. Ezért a "Mágnásfertály" nevet kapta, ami később "Palotanegyedként" vált hivatalossá.
A társasház Budapesten a IV. kerület Széchenyi tér 14 szám alatt található 22 lakásból álló épületegység. Újpest a Főváros északi kapuja. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység újkori története az 1830-as években indult. Gróf Károlyi István adta bérbe pusztájából a területet szőlőművelőknek. Területe 18,8 km². A társasháztól nincs messze a városközpont jó közlekedési adottságokkal rendelkező területen fekszik. Közel található több Bankfiók, Posta, Bölcsőde, Óvoda, Bevásárlóközpontok, játszóterek és az Önkormányzat is. A mindennapi általános ügyintézés így nem vesz el az ember életéből több órát.
Terézváros a pesti oldalon, a Dunától keletre átlagosan 1, 5 km-re elhelyezkedő városrészt, a városszerkezet meghatározó gyűrűs sugaras elemek jelölik ki. A kerület a történelmi városközpont szerves része. A nagykörúttól északra fekszik Külső-Terézváros, míg a Kiskörúti egykori városfal tengely és a nagykörút közötti területen Belső-Terézváros, mely hagyományos szórakoztató és kulturális szerepköre révén Pesti Broadway néven is ismert. Mind a felszíni járatoknak, mind a metrónak illetve a Földalatti Vasútnak köszönhetően a közösségi közlekedéssel legjobban ellátott kerületek egyike.
Dunakeszi város Pest megyében, a Dunakeszi járás központja. A Duna túloldalán elhelyezkedő Budakalász várossal megosztva a "Dunakanyar kapuja"-ként is emlegetik. A társasház Alag Liget Lakópark része a Tesco-tól mindössze 10 perc sétára. 1819-ben népesült be Alag puszta. Főleg mezőgazdasági munkából élt a terület lakossága. Az 1870-es években a dunakeszi gazdák voltak az első hazai paradicsomtermelők, akik a magokat szerb kertészektől vásárolták.
A Magyar Államvasutak 1911-ben 77 hold területet vásárolt meg, a váci vasútvonal és az országút között elterülő legelőkből, s megkezdte a MÁV Főműhely építését. Az építkezés szükségessé tette, hogy a MÁV Dunakeszi-Alag és Göd között külön megállót létesítsen. Az iparvágányok lefektetése után 1918-ra elkészültek a nagy kocsi szerelő csarnok főfalai. 1926. május 23-án megnyitották a főműhelyt, mely kizárólag személy-, kalauz- és postakocsi javítással foglalkozott; a felügyeleti személyzet létszáma 58, a dolgozók létszáma 598 fő volt. A MÁV az itt dolgozók részére szolgálati lakásokat, az egyedülállók részére "Legényotthon"-t épített.
Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete, a Soroksári-Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Területe a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. A kerület fontos intézménye a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, melyet 1980-ban adtak át.
Északnyugaton a Határ út mentén a IX. kerülettel határos, északkeleten az M5-ös autópálya bevezető szakasza választja el a XIX. kerülettől, délről a kerületről levált Soroksár, a XXIII. kerület határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei (vagy Soroksári)-Duna, melynek túloldalán Csepel, a XXI. kerület fekszik. A folyót áthidaló Gubacsi híd(vagy Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel.
A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a H6-os HÉV, valamint a Budapest-Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói.
A Bajcsy-Zsilinszky út Budapest belvárosának egyik legjelentősebb útja. Az V. és a VI. kerület határvonalát képezi. A Károly korút és a Nyugati tér között.Határai: Deák Ferenc utca 1., Nyugati tér 1. Páratlan oldala a VI. kerület, páros oldala az V. kerület része.1945 április 17 óta viseli a Bajcsy-Zsilinszky út nevetWeinréb Fülöp, Spiegel Frigyes tervezte az épületet a Nyugati téri Skálát körbeölelvén.
A Nyugati tér közvetlen közelében 1897-ben felépült, varázslatos homlokzatú és rejtélyes alaprajzú négyemeletes, háromudvaros szecessziós átjáróház a belvárosi környezetbe brutálisan beavatkozó felüljáró megépítéséig teljes szépségében bontakozhatott ki, városképileg jelentős helyzetű és meghatározó volt.
A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a H6-os HÉV, valamint a Budapest-Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói.
Az ingatlan Budapest XX. kerületében, Pesterzsébet városrészben, a Baross utca és a Határ út kereszteződésénél helyezkedik el, közintézményi és lakóövezetben. A Baross utca Pesterzsébet egyik fő útvonala, mely a városközponttól megközelítőleg háromnegyed órányira van.
A Baross utca szilárd burkolattal ellátott. Tömegközlekedési eszközökkel rendkívül jól ellátott, az ingatlan távolsága a megállóktól megközelítőleg 50 méter. A környék üzletekkel jól ellátott, kereskedelmi és szórakoztató létesítmények, bankok, iskolák, középületek egyaránt megtalálhatóak 15-20 percnyi járásra. Az ingatlan környezete gondozott, parkosított, négy-öt szintes épületekből kialakított lakótelep.
A Berzsenyi Dániel utca 4 Társasház Csillaghegyen a Budai oldalon, a Duna közelében, É-NY található a Királyok útja és a Mátyás király út kereszteződésénél. Frekventált helyen közel a Római fürdőhöz, a nagy bevásárlóközpontokhoz, strandhoz egy csendes, családias környezetben. A terület már a római korban ismert vízadó térség volt. Mai neve arra emlékeztet, hogy a rómaiak már a II. században fürdőházat építettek itt a Duna partján és innen látták el vízzel Aquincumot.
A források környékét szent helyként tisztelték és megtalálták a régészek a fürdő területén a szentély alapfalait is. A legutóbbi ásatások eredményeként előkerültek a forrásfoglalások nyomai, építmény részletei. Régészeti feldolgozásuk folyamatban van.
Mátyás király korában a területen levő tó partján kórház létesítéséről tudunk.
A víz a 15. században lőpormalmokat hajtott. A környék neve is Lőpormalomdűlő volt 1873-tól. A fürdőélet a 20. század elején alakult ki itt.
Dunakeszi város Pest megyében, a Dunakeszi járás központja. A Duna túloldalán elhelyezkedő Budakalász várossal megosztva a "Dunakanyar kapuja"-ként is emlegetik. A társasház Alag Liget Lakópark része a Tesco-tól mindössze 10 perc sétára. 1819-ben népesült be Alag puszta. Főleg mezőgazdasági munkából élt a terület lakossága. Az 1870-es években a dunakeszi gazdák voltak az első hazai paradicsomtermelők, akik a magokat szerb kertészektől vásárolták.
Dunakeszi város Pest megyében, a Dunakeszi járás központja. A Duna túloldalán elhelyezkedő Budakalász várossal megosztva a "Dunakanyar kapuja"-ként is emlegetik. A társasház Alag Liget Lakópark része a Tesco-tól mindössze 10 perc sétára. 1819-ben népesült be Alag puszta. Főleg mezőgazdasági munkából élt a terület lakossága. Az 1870-es években a dunakeszi gazdák voltak az első hazai paradicsomtermelők, akik a magokat szerb kertészektől vásárolták.
Budapest XI. kerülete (1934-1950 között Szentimreváros, 2005 óta hivatalosan Újbuda) a főváros legnépesebb kerülete. A változatos domborzatú és arculatú dél-budai kerület közlekedési értelemben a főváros nyugati kapuja. Az addig jobbára mezőgazdasági jellegű, I. kerülethez tartozó területen a 19. század végétől kezdve rohamosan növekedett a népesség, így 1930-ban rendelet született az új kerület létrehozásáról. A helyi szervek 1934-ben kezdték meg működésüket. 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor érte el mai méretét, miután hozzácsatolták Albertfalvát és Kelenvölgyet. Népessége 1960-as évektől az 1980-as évekig tartó lakótelep-építések nyomán ismét jelentősen gyarapodott. A 4-es metrónak köszönhetően gyorsan metróval is megközelíthető a belváros.
A Gaál József út 38 Budapesten, a XII. kerületben helyezkedik el. Erdei környezetben, kb. nyolcvan méter megtétele után egy olyan természeti környezetbe jutunk a Kissvábhegyen, amely mentes minden forgalomtól. Kizárólag a csendes erdő neszei hallhatóak .
A Budai-hegység egy földrajzi kistáj, a Dunazug-hegyvidék része. A hegység néhány hegye Budapest és XII. kerületében is megtalálható. A fővároson belüli részeket informálisan gyakran Budai-hegyek vagy Budai hegyvidék összefoglaló néven is szokták említeni. Legmagasabb pontja a Nagy-Kopasz, amely 559 méter magas.
Budapest közelsége révén a Budai-hegyek közel kétmillió ember hétvégi pihenő- és kirándulóhelye. Igazából dombság, hiszen 400-500 m magas csúcsai nem számítanak hegynek, de a Duna felől nézve Budát, mégiscsak hegyként magasodik fölénk. Sajnos legtöbbünk csak a Normafát, vagy a Hármashatár-hegyet ismeri, még akkor is, ha itt él Budapesten, holott akár BKV busszal is megközelíthető hegyen található a Nagy-kopasz a kilátójával, a Sas-hegy, a János-hegy vagy a Nagy-szénás a fantasztikus körpanorámájával. A Budai-hegység érdekes-kellemes hely, legyen szó akár hétvégi piknikről, akár komolyabb túráról. A hegységben lévő turistajelek gazdasága széles lehetőséget nyújt a bejárására az érdeklődők számára. Budapest közelsége miatt a Budai-hegyek panorámás kilátópontjai, kellemes erdőségei, tisztásai könnyen elérhetőek autóval, kirándulóbusszal is.
Az Erzsébet híd és Budapest legrégebbi templomának lábánál fekvő Március 15. tér a Duna-korzó kapuja. Egy 2011-ben megvalósult felújításnak köszönhetően ma ez a tér egy kedvelt találkozóhely, és nem csak a turisták számára. És ilyenkor könnyen felütheti fejét bennünk a gondolat; egy csodaváros ez a Budapest. Ugyanis, amit innen láthatunk, az a Gellért-hegy a Citadellával és Szabadság-szoborral, a Budai Vár és a Duna maga.
Az ingatlan közlekedési szempontból kedvező helyen , a Városligettől és a Podmaniczky utcától 5, a centrumtól kb. 15 percre fekszik, így üzleti ellátottság szempontjából is kedvező a helyzete. A lakások nagy része a belső, illetve a hátsó udvarra néz, de a viszonylag kis közúti forgalom miatt az utcai lakások zajterhelése is alacsony.
Újpest a Főváros északi kapuja. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység újkori története az 1830-as években indult. Gróf Károlyi István adta bérbe pusztájából a területet szőlőművelőknek. Területe 18,8 km². A társasháztól nincs messze a városközpont, jó közlekedési adottságokkal rendelkező területen fekszik. Közel található több Bankfiók, Posta, Bölcsőde, Óvoda, Bevásárlóközpontok, játszóterek és az Önkormányzat is. A mindennapi általános ügyintézés így nem vesz el az ember életéből több órát.
Újpest a Főváros északi kapuja. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység újkori története az 1830-as években indult. Gróf Károlyi István adta bérbe pusztájából a területet szőlőművelőknek. Területe 18,8 km². A társasháztól nincs messze a városközpont, jó közlekedési adottságokkal rendelkező területen fekszik. Közel található több Bankfiók, Posta, Bölcsőde, Óvoda, Bevásárlóközpontok, játszóterek és az Önkormányzat is. A mindennapi általános ügyintézés így nem vesz el az ember életéből több órát.
Budapest XIII. kerületében, Újlipótvárosban, a Pannónia utcában, exkluzív környezetben, a Lehel piac közelében található a társasház. A belvároshoz közeli elhelyezkedésnek köszönhetően a környéken a legmagasabb szintű szolgáltatások érhetők el, legyen szó akár vásárlásról, szórakozásról, kultúráról, oktatásról vagy egészségügyi intézményekről.
Ha tömegközlekedéssel indulna el, néhány perc sétával troli- és metrómegálló is elérhető, így ideális választás azok számára, akiknek egyaránt fontos a belváros közelsége és Újlipótváros páratlan varázsa.
Újpest a Főváros északi kapuja. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység újkori története az 1830-as években indult. Gróf Károlyi István adta bérbe pusztájából a területet szőlőművelőknek. Területe 18,8 km². A társasháztól nincs messze a városközpont jó közlekedési adottságokkal rendelkező területen fekszik. Közel található több Bankfiók, Posta, Bölcsőde, Óvoda, Bevásárlóközpontok, játszóterek és az Önkormányzat is. A mindennapi általános ügyintézés így nem vesz el az ember életéből több órát.
Újpest a Főváros északi kapuja. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység újkori története az 1830-as években indult. Gróf Károlyi István adta bérbe pusztájából a területet szőlőművelőknek. Területe 18,8 km². A társasháztól nincs messze a városközpont jó közlekedési adottságokkal rendelkező területen fekszik. Közel található több Bankfiók, Posta, Bölcsőde, Óvoda, Bevásárlóközpontok, játszóterek és az Önkormányzat is. A mindennapi általános ügyintézés így nem vesz el az ember életéből több órát.
A Váci út Budapest egy forgalmas sugárútja, amely a Nagykörúttól (a Nyugati tértől) indulva észak felé halad a Dunával párhuzamosan, kb. 12 km hosszan, egészen Budapest határáig.
Egy rövid szakaszon (kb. 650 m-en) a VI. és a XIII. kerület határvonalát alkotja, ezután a XIII., majd a IV. kerületben fut, előbb hat, majd négy sávban. Az M3-as metróvonal északi szakasza jelentős részben a Váci út alatt húzódik; hét megállója található itt a Nyugati pályaudvartól Újpest-Városkapuig. Főbb keresztútjai a Nagykörút után a Dózsa György út, a Róbert Károly körút, az Árpád út, valamint a Megyeri híd.
A József Attila Színház Budapesten, a 13. kerületben, a Váci út 63. sz. alatt működő színház. 1955-től lett József Attila Színház a neve. Az épületet eredetileg művelődési háznak szánták, korábban operettszínházként a Déryné Színpad, majd a Magyar Néphadsereg Színháza Kamaraszínháza működött benne. 1956-ban lett önálló.
A színház eredetileg az 1940-1950-es években épült "munkás színház". Bejárata és előcsarnoka részben a lakóház földszinti és I. emeleti szintjén található, mely lakóházhoz egy nyaktaggal kapcsolódik a földszint és galéria szintekből álló színházterem.
A Társasház egy forgalmas közlekedési csomóponton áll. Vidos Zoltán és Tarján László (FŐTI) tervei alapján, kettős funkcióban építették: felső szintjei lakóházként funkcionáltak, az alsó kettő a kerületi pártbizottságnak adott helyet.
2006-ig a lakó- és irodaház épületegyüttes eredeti (1947-48 évi) építése óta hat jelentősebb átépítésen, illetve átalakításon esett át.
A hatemeletes lakóház az átlagot meghaladóan igényes tervezéssel és kivitelezéssel készült; minden lakás erkélyes és loggiás, központi fűtés működött benne, külső burkolata kő. A lakóépület mögött, arra merőlegesen megépült egy nagyterem is, amelyet különféle pártrendezvények céljára használtak. A pinceszinten étterem és konyha üzemelt, a földszinten és az emeleten a kultúrterem előcsarnoka és mellékhelyiségei voltak.
A városház utca a pest megyei közigazgatási hivatallal szemben, a belváros szívében, a Dunához közeli, Ferenciek tere, Deák Tér, Astoria háromszögben helyzekedik el. A közlekedés kiváló, az összes metróvonal 5-10 perces sétával elérhető. A társashát 2.emeletén látta meg a napvilágot Friedmann Endre Ernő (1913-1954) fotóriporter, aki 18 évig volt a ház lakója. A modern sajtófotó megteremtőjét világszerte csak Robert Capa néven ismerik. A Petőfi Sándor utca 7 és a Városház utca 10 társasházak alatti épületek össze lettek kötve az udvaraik által 1837-ben.
A Pilvax kávéház a reformkor vége felé a radikális értelmiség és különösen a fiatalok törzshelyévé vált. Itt alakult meg és működött a Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága nevű asztaltársaság, amelynek tagjai között volt Petőfi Sándor is. A fiatal költő 1844-től rendszeresen itt reggelizett. Az ifjak között volt - többek között - Vásárhelyi Pál és Vajda János költő. 1848 márciusában Petőfi és társai itt beszélték meg a forradalom követeléseit és itt került sor a 12 pont megszövegezésére, amelyet az utolsó rendi országgyűlésen a Függetlenségi Párt szorgalmazott. A hagyomány szerint 1848. március 15-én itt szavalta el Petőfi először a Nemzeti dalt és innen indultak ki ezen a napon a forradalmi események. A kávéházat 1848. március 15-e és 1848 augusztusa között Forradalmi Csarnoknak nevezték. Jelenleg a Taverna-csoporthoz tartozó City Hotel Pilvax működik a kávéház helyén, hiszen 1911-ben a városvezetés lebontatta az épületet és csak tábla jelzi, hogy mi történt azon a helyen 1848. március 15.-én.
A lebontás után, 1914-ben négy négyemeletes bérház épült, az egyik a városház utca 10 szám alatt. Ezeket az ingatlanokat Fischer József tervei alapján adták át.
Budapest XI. kerülete (1934-1950 között Szentimreváros, 2005 óta hivatalosan Újbuda) a főváros legnépesebb kerülete. A változatos domborzatú és arculatú dél-budai kerület közlekedési értelemben a főváros nyugati kapuja. Az addig jobbára mezőgazdasági jellegű, I. kerülethez tartozó területen a 19. század végétől kezdve rohamosan növekedett a népesség, így 1930-ban rendelet született az új kerület létrehozásáról.. a Társasház a Feneketlen-tó vonzáskörzetében, parkos környezetben, csendes utcában található. A 4-es metrónak köszönhetően gyorsan metróval is megközelíthető a belváros.
A Feneketlen-tó Budapest XI. kerületében található, a Kosztolányi Dezső téren. Területe 1,1 ha, mélysége 4-5 méter. A 18. század előtt a Feneketlen-tó helyén lakatlan, mocsaras, értéktelen terület állt. A közelben kanyargó Duna az idők során agyagot hordott a területre, épp ezért a 18. század végén téglagyárat hoztak létre a mai Kosztolányi Dezső téren, az agyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások. Maga a tó 1877-ben keletkezett, amikor az egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak. A 20. században a tó környékét náddal telepítették be, korláttal vették körül, halakat telepítettek a tóba, apró horgászstégeket építettek ki partján. 2010 óta tiltott a horgászás, de a tó és a körülötte elterülő park máig kedvelt pihenőhely.